Szeretettel Köszöntelek Káváson!  

Kávásra majdnem azt lehet mondani, mint Rómára, hogy hét dombra települt. Különbség mégis van, hiszen Kávást a völgybe telepítették és hét domb veszi körül. Subalpin vidék, amely szervesen kapcsolódik a Pannon tájhoz. Tavasszal harsogóan zöld a fű, jó időben ide látszanak az Alpok havas csúcsai. Az örökzöldek itt többszörösére nőnek, mint az ország más vidékén. Télen a hótakaró alatt alig lehet észrevenni a falvakat, úgy beleolvad a tájba. A lakosok talán már a honfoglalás előtt is itt éltek és tényleg hihető, hallgatva az itteni öregek beszédét, hogy egy részük innen ment Erdély déli részére határt őrizni, mint az itteni ősök tették.

A települések egy része olyan kicsi, hogy még most sincs temploma. Házaikat általában fából építették, mivel az itt élő paraszt emberek is jól értettek a fa megmunkálásához. Később a rangos gazdaházakat téglából is emelték, kódisállással, de ezek az épületek sem zavarták meg a vidék egységes összefüggő hangulatát.

Hagyományőrző település. Régi házaknak, hegyi pincéknek biztosított helyi védelmet, hogy az utódokat és a vendégeket a különlegesen szép göcseji falu hangulatával ismertesse meg. Sok fa, virág, nyugalom övezi a települést. Éjszaka a városlakók számára félelmetes a csend. Hajnalban még kakas kukorékol.

Az itt lakóknak talán a szőlő hegyek a legkedvesebbek, ahol majdnem minden családnak pincéje, "hajléka" van, ahol a munka mellett kedves baráti társaságok pihenőt tartanak. Borozgatnak, beszélgetnek távol a nagyvilág zajától.

A védelem alatt álló boronafalas hajlékok a legtávolabbi múltba vezetnek. Az ide látogató vendég kapcsolatot teremthet a göcseji határőrzők, gazdálkodók leszármazottaival, megismerhetik életüket, kultúrájukat.

A község vezetése elhatározta, hogy a hét hegyen átvezető földutat az idegenek, turisták számára is megnyitja. Ezt a tervet egy információval is ellátott út biztosítja, melynek a borral, az építészettel, a természettel összefüggő Boronaút elnevezést adták. Akik nyugalomra vágynak, jöjjenek errefelé, ismerjék meg a tájat, az itteni szokásokat, borokat és a település kedves, békés lakóit.
/Sisa Béla építész/

Kívánom, érezzék jól magukat Káváson!                   

 

Kávási „Boronaút” Tanösvény  

- Kedves Látogatónk! Kellemes virtuális barangolást kívánunk, klikkeljen a képekre a nagyobb formátumért, majd látogasson el hozzánk, töltse kellemesen szabadidejét Káváson! - 

Kávás község hét domb (Szabó-hegy, Szomi-hegy, Vaskó-hegy, Bükk-hegy, Zsimba-hegy, Öreg-hegy, Zsidó-hegy) között megbúvó település Zala megye északi részén, a Zala folyó völgyében. A terület természeti értékekben gazdag. A felszín alakulásának köszönhetően számtalan helyről különleges tájkép látható. Megtalálhatóek itt különleges életközösségek, növénytársulások, növény-állatritkaságok. Az 1330-as évek óta lakott település kultúrtörténeti értékei ma is fellelhetők. A térségra jellemző építészeti stílus, építési technika napjainkban is megtekinthető, tanulmányozható Káváson.  A változatos művelésmódok közül a dombok lejtőin történő szőlőművelés kiemelkedő jelentőséggel bír. A hozzá kapcsolódó szőlészeti-borászati tevékenység az itt élők hagyományait, mindennapjait határozza meg. A falukép jellegzetes elemét, a Haranglábat fából többször is felépítették, átalakították, míg végül 1936-ban téglából építették jelenlegi formájába. Ez a falu központja. Itt, a Petőfi utca (régi falu) és a Kossuth Lajos utca kereszteződésénél alakult ki a legszebb utcakép, máig őrzi szeres faluszerkezetét.

A dombok gerincén át vezet a Borona Tanösvény, amely mellett boronafalú, zsúptetős, faragott, fa oromzatos házak,  több száz éves pincék és szőlőprés, eredeti berendezések, archaikus faépítészet nyomai találhatók, megtekintésén keresztül kalandozhatunk elődeink életébe.

A Boronaút jelzett túraútvonalat érint.

A Boronaúthoz egyéb tevékenység (falusi turizmus, agroturizmus, vendégfogadás, kóstoltatás, erdei iskola, táboroztatás, kézműves foglalkozások is kapcsolódik, illetve tervezett)

A Boronaúton 12 információs táblával ellátott állomás található. A tanösvény állomásai, információs táblái egy láncra felfűzött elemekként működnek, egységet képeznek.

Kellemes kirándulást kívánunk!

1. Állomás: Fel a lépcsőn a Tájházakhoz

2. Állomás: Tájházak

Temető u. 11. és Temető u. 13. A Temető u. 11-ben működik a Tájházak Információs Pontja. A Temető u. 13. sz. házban állandó életmód kiállítás látható. A ház a XIX. században épült. 1970-ig lakták. Utolsó tulajdonosa Nagy József volt.
A régi falu házai, szinte mind ilyenek voltak. A mai falu képe – többnyire - a XIX. sz. második felére tehető.
A múzeumház a régi Göcsej életmódjáról ad hiteles képet, melynek része a harmónia, az elégedettség önmagunkkal és a természettel.

A másik ház tulajdonosa özv. Nagy Jánosné volt, aki az 1980-as évek végéig lakta és gondozta a két házat. Fogadta a vendégeket - többek között a híres Országos Kék Túra útvonal részeként idelátogató Rockenbauer Pált és csapatát - és a múlttal kapcsolatos minden kérdésre szabados választ adott. Róla készült képek a szobában láthatók..

Megismerhetók a hagyományos helyi élet mindennapos használati tárgyai, kellékei. Így egy család mindennapi tevékenységén keresztül megismerhető a kiállított tárgyak használata.

A füstös konyha kemencéje a látogatók kérésére begyújtható.

Nyáron kézműves táborok színhelye.

A faragott keményfa bútorok, támlás székek, az asztal és a támlás padok sarkos elrendezése határozzák meg. A cserépkályha a korai polgárosodás és a fejlett őrségi-, göcseji agyagipar egyik bizonyítéka.

3. Állomás: Dombi pince, Szabó-hegy

Szabó-hegy (víztározó felett): önkormányzati területen a biztos pusztulástól megmentett, majd újjáépített boronapince, benne elhelyezett borászati eszközök (fa szőlőprés, hordók, szerszámok). A látogatók megismerhetik a zalai borkészítés módját.

Az eredeti bútorokkal berendezett pihenőszoba falán a településen található gyógy- és fűszernövények képei láthatók. A pincétől jól látható mind a község, mind pedig a környező vidék geomorfológiai jellegzetessége. Itt tanulmányozható a Zalai-dombság földrajzi és földtani felépítése. 100 méterre megszűnt homokbánya szintén alkalmas a fenti vizsgálódásokra. A pince előtt hagyományos gyümölcsfákat telepítettünk.

A szomszéd telken "gyalogművelésű" direkt termő szőlő birtok látogatható. Itt alakítottuk ki a gyógynövénykertet. Az úton kb. 90 fajta vadon termő gyögynövény gyűjthető.

Az épületet az eredeti helyéről a Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskola építész hallgatói bontották el, és szállították a mostani helyére. Megtervezték és fel is építették 2003-ban.

A falura nyíló kép után, utunkat folytatva, az egymást érő kis pincék – ahány boronapince vagy hajlék, annyi érdekes arc, ember egyediségét mutatja ma is. Anno ez komfort volt, meg kell becsülnünk ma is, hisz az értékeink védelmének alapja.

Borospince, építés éve: 1800-as évek. Szépen rendbehozott és karbantartott kicsi, boronafalú, nyeregtetős, oromfalas, cserépfedésű épület. 2 szélső részét elbontották, a közepe maradt meg. Eredetileg zsúptető fedte. Borospince, építés éve 1700 körül. Boronafalú, nyeregtetős, oromfalas, cserépfedésű épület. Tetőgerince párhuzamos az úttal. Az oromfala deszkázott. Eredetileg zsúptetős lakóház volt. A telek fennsíkon fekszik.  

4. Állomás: Szomi-hegy

A hagyományos vidéki életforma változásaival, eltűnésével az egykor művelt területek, rétek, szántók, szőlők, gyümölcsösök egyre nagyobb mértékben felhagyára kerülnek, parlaggá válnak. A negatív hatások sajnos érzékelhetők: folyamatos a felhagyott területek beerdősülése, de nem a tájra jellemző cserjékkel, fákkal, hanem tájidegen, invazív fajokkal (pl. akác). Tovább rontja a helyzetet a gyomok előretörése és a szárazodás. Az egykori legelők, kaszálók, szántók értéktelen bozótossá alakulnak át. A felhagyott extenzív gyümölcsösök elbozótosodásával, beerdősülésével eltűnik az e művelési ághoz kötődő értékes jellegzetes állat- és növényvilág is.

Itt tanulmányozható a természetes növénytársulás és állatvilág élete. A közelben nagy kiterjedésű tipikus elegyes középhegységi lombos erdő található:  tölgy, cser, juhar, gyertyán fafajtákkal, valamint gazdag cserje- és gyepszinttel. Tavasztól őszig sok ehető gombafaj lelőhelye.

Ékes példája az ember és a természet harmóniájának, elgondolkodtató képekkel, korokat képes megnyitni ez az idill, még akkor is, ha néhány helyen álruhát öltött, e mindannyiunk számára más, mégis értékeiben és sajátos magányában, hangulatában valami megbújó, magában mégis  kincset rejtő,  a különleges érzetét keltő kis hegy.

 

Borospince, építés éve 1800 körül. Boronaépület, cserépfedéssel. Tetőgerince párhuzamos az úttal. Oromfala deszkázott. Eredetileg zsúpfedeles volt. Boronapince, építés éve 1900. Kontyolt palatetős boronaépület. Eredetileg zsúptető fedte.

Magunk mögött hagyva - erdei képek nyitánya, vadfüves domboldalak, szántók mellett haladva -, utunkat folytatva, Vaskó-hegy felé indulunk.

  

5. Állomás: Iránymutató – Vaskó-hegyi út elágazása

Vaskó-hegyre érve a régi kávási gyümölcskertek élő képeként, ma több kiterjedésű gyümölcsös, itt almás képe fogad bennünket, gondos és hozzáértő családi gazdálkodás eredményeként.

Csodaszép tavasszal a virágba borult vagy nyáron a gyümölcsét érlelő-, nevelő fák képe, mosolya.

   

Hosszú időn át a régi kút biztosította a vizet a hegyi gazdáknak éves munkáik során. 

6. Állomás: Vaskó-hegyen 300 éves műemlék boronapince és fa szőlőprés 

A kis pincék közt haladva, megmutatkozik, mint a közösségben is élő gazdák arca, hiszen nemcsak saját birtokaikra haladva köszöntötték egymásban találkozásaikkor a Jó Istent, hanem elmaradhatatlan volt az egymás iránti érdeklődés, - odafigyelés is, ami az egyszerű tisztesség jele nemcsak az itt élőknek.

  

Boronapince, építés éve 1800 körül. Eredetileg zsútetős volt, de az 1968-ban leégett. Jelenleg palatetős. Az épület alatt földbevájt pince található. Az épület egésze védelem alatt áll.

Valaha lakóház volt. Az épület eredetileg boronaépület volt. 

Kicsi, boronafalú borospince, nyeregtetős, oromfalas, cserépfedésű épület. Az oromfala deszkázott. Építés éve, 1800 körül.

Több generációra visszanyúló családi borospince - építés éve 1700 körül-, melynek bejárata speciális zárási technikával ellátott.
Nyeregtetős, cserépfedésű boronaház. Kiemelten érdekes a korabeli rafinált - kulcslyuk nélküli - zármegoldás.
A műemlék boronapincében 6 m-es fa szőlőprés látható, mellette az öreg hordókat bemutató hajlék.

Külön kérésre tekinthető meg. A pince előtti pitvar alkalmat ad egy kis pihenésre, a csend, a látnivalók pedig kedvet a további felfedeznivalók megtekintéséhez. Előtte a fakereszt, 2012-ben került felújításra és megszentelésre.

  

Ezek a kis birtokok szabdaltságukban is egészet alkotnak, ezen dombnak, szőlőshegynek is a sajátját. 

7. Állomás: Bükk-hegy

Különös harmóniát ébreszt e hegy légköre a hozzá érkezőkhöz. Az öreg fák – mint öreg bölcsek -, értékeinket őrzők; a régi vagy akár a korral haladó pincék egyedisége, képesek ötvözni a múltat és a jelent. Érzed a hely szíveslátását, s ajándékként a szívedben marad mosolya.

A falu legmagasabb pontja 256 m, jól tanulmányozható a falut szegélyező dombvidék, melyben az erdők, kaszálók, kertek és szőlők harmonikus egysége teszi teljessé a táj szépségét. Vadon élő gyógynövények sokasága gyűjthető.

 

Boronapince, építés éve 1870. Boronafalú, nyeregtetős, oromfalas, cserépfedésű épület, oromfalánál fából készült toldalékkal. Gerince párhuzamos az úttal. Oromfala deszkázott. Az épület megosztott, 3 különálló helység található benne, különálló bejárati ajtókkal, három telken. Zsúpfedeles ház volt. 

A környék egyetlen, közel száz éves berkenyefája található a hegyen, mellette kis présházzal.

 

8. Állomás: Zsimba-hegy 

Kávás - Böde: kettős határ – az ember és az erdő Boros erdőn át.

 A Boros erdőre tipikus elegyes középhegységi lombos fafajok, valamint gazdag cserje- és gyepszint jellemző. Itt kívánjuk bemutatni az erdő állítvilágát, különös tekintettel a rovarvilágra, a növényeket, és a gombákat (vargánya-, galamb-, keserű gomba, nagy őzlábgomba, nyúlgomba stb).

A zalai, az itt élő ember élete összefonódott az erdővel, mivel az őt körülvevő természet része. Így egymást kölcsönösen alakítják, formálják. Boros erdőn középhegységi lombos fafajok, gazdag

cserje- és gyepszint jellemző.

 

Az erdőben felállított vadles a madárvilág és a vadállomány megfigyelésére alkalmas. 

9. Állomás: Zsima-hegy szívében – az önkormányzat „Háry” boronapincéje 

A kettős határ után Zsimba-hegyre érkezve, a látogatót lenyűgözi az elé táruló képek sokasága mentén - a panoráma szépsége mellett-, a ma is gondosan és örömmel művelt birtokok képe, látványa.

Boronaház, építés éve 1900-as évek eleje. Cseréptetős boronaház, az úttal párhuzamos tetőgerinccel. Oromfala deszkázott. Egy prés található benne, mely használaton kívül van helyzve. az épület előtt szép diófa áll.

 

Csodaszép, mesébe illő itt a dombok karéján megbújó patkó alakú völgybe majd megérkezni. Addig azonban belső harmóniánk észrevétlen egyensúlyt talál a bennünket fogadó természeti képek, emberi értékek, -életek pillanatain keresztül.

A rendelkezésre álló terület (fennsík) pihenésre alkalmas. Ezen a területen a hosszú túra után több időt lehet eltölteni. 30 m2-es boronaépülethez tartozó területen pihenő helyet alakítottunk ki, ahol rönkből készült bútorok mellett jegyzetek készíthetők, étkezésre alkalmas hely. 

Kedves Látogatók! Pihenjenek meg a kialakított pihenőhelyen és látogassák meg szomszéd telken álló 300 éves szelídgesztenyefát. Csodálják meg a gyönyörű tájat!

Fa szerkezetű épület, de nem boronaház. A fagerendák függőlegesek a falazatban. Cseréptető fedi, gerince merőleges az utcára. Oromzata deszkázott, 1930-es évekbeli eredeti faprés található benne. Az épület egésze védelem alatt áll.

Itt láthatók a komposztáló keretek, a modern műanyag komposztáló edény a komposzt toalett.

Alkalmas a hely a gazdag madár- és rovarvilág megfigyelésére. A hegy lábánál a völgyben természetes forrásbül táplálkozó tavacska különleges vizes élőhely. Szemben főleg bükkös erdő látható, ami a Bükk-hegy oldala. Itt ered a Kávás patak.

Boronaház, az épület egésze védelem alatt. Cseréptetős boronaház deszkázott oromfallal, utcával merőleges tetőgerinccel. Eredetileg lakóépületként funkcionált és zsúptető fedte. Építés éve: 1900 körül.

Védelem alatt álló borospince. Építés éve: 1850 körül.
Régi, jó arányú, boronafalú, nyeregtetős, oromfalas, cserépfedésű épület. Három helyiségből áll. Oromfala deszkázott. Benne található egy faorsós prés, mely több mint 150 éves (1850 körül)

10. Állomás: Iránymutató Zsimba-hegyről tovább egyenesen Nagy-hegy- (Boncodfölde), illetve balra Öreg-hegy-, Zsidó-hegy felé

 

 

  11. Állomás: Öreg-hegy; Zsidó-hegy

Mindkét hegyről a szomszéd településekre és a Zala-völgyére csodálatos a tájkép, vagy akár az Alpokig.

 

Cserétetős boronapince. Oromfala deszkázott. Építés éve 1800-as évek eleje.

A Zsidó-hegyi út mellett 40 m mélységű, bővízü kút található.

Uradalmi birtok volt, ami felosztásra került. Míg korábban az egész oldalt a szőlőtermesztés határozta meg, ma már megoszlik a szántó – művelt földterület, a gyümölcsös és a hagyományok megtartásával a szőlőműveléssel. Itt a tőkés művelést felváltotta a lugas rendszer, oltványfrissítéssel.

A legtöbb folyamatosan művelt terület itt van. Jellemző, hogy a biológiai sokféleség nagy részét az emberi behatás alatt álló, ún. másodlagosan létrejött természeti értékeket hordozó területek, legfőképp az extenzív gyümölcsösök és a hozzájuk kapcsolódó kaszált területek jelentik.
A térségben évszázadok óta nagy hagyománya van az extenzív gyümölcs- és szőlőtermesztésnek.
A kisparaszti gazdálkodás volt a jellemző, ennek hagyományai a mai napig fennmaradtak.
A gyümölcsösök többféle szempontból is kiemelkedő értékkel bírnak:
- a hagyományos gazdálkodás során kialakult jellemző növény- és állatvilág,
- hagyományos, igen értékes tájfajták és vadgyümölcsök,
- maga a hagyományos extenzív gazdálkodás.

Öreg-hegyen működik a Csillag ökogazdaság.

                                          12. Állomás: Kulcsosház, a Boronaút vége 

Reméljük elnyerte tetszésüket a Boronaút és szép élményekkel gazdagodtak.

Pihenjenek meg a Kulcsosházunknál!
Itt 28 fő számára található ifjúsági szálláshely, konyhával, vizes blokkal, terasszal, sátorhellyel, udvarral. 

Szállásigénylés:

Kálmánné Pete Ildikó falugondnoknál
06-30-351 9387 

Visszavárjuk Önöket! Viszontlátásra!

Pihenjenek meg a Kulcsosházunknál, vagy Szállásadóinknál.

 

Légy a vendégünk,

Várunk szeretettel!

 

oldal eleje>>>