Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekvő, tengerparttal nem rendelkező ország. Az országot északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja.

 

Őrizzétek meg a Szent Koronát, amely megtestesíti a magyarság egységét, ... 

 Fővárosa és egyben legnépesebb városa Budapest

 Nagyobb városai még Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár.

 

 

Az ország 1955 óta ENSZ, 1996 óta – egyebek között – az OECD, 1999 óta a NATO, 2004 óta az Európai Unió, 2007. december 21-e óta pedig a schengeni övezetnek is tagja, és egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek.

Az ország és az állam hivatalos neve 2011. december 31-ig az alkotmány szerint Magyar Köztársaság volt, 2012. január 1. óta az Alaptörvény szerint Magyarország. Államformája köztársaság.

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országhoz legközelebb eső tenger az Adriai-tenger, körülbelül 300 kilométer távolságra található.

Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található.

Az országhatár hossza 2246 kilométer. Ebből a szlovák határszakasz 679, az ukrán 137, a román 453, a szerb 164, a horvát 355, a szlovén 102, az osztrák pedig 356 km.

  

 

 Magyarország címere Magyarország egyik állami jelképe.

 

˝Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.˝

 

 – Az Alkotmány 76. § (2) bekezdése

  Magyarország zászlaja Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

A 19. századi romantikus értelmezés szerint a piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálta.

Magyarország államformája: Köztársaság

  

Magyarországon a hazaszeretet napjainkban is létező fogalom, amely a globalizáció következtében felértékelődik. A multi-kultúra ellen, az egészséges magyar ember hazafias kötelessége a nemzeti örökség ápolása és a hagyományos magyar értékek megőrzése. Elődeink jó példát mutattak, nekünk sem szabad elmaradni tőlük, hogy a következő nemzedékek büszkén vállalják magyarságukat.

 

Nemzeti himnusz: Erkel Ferenc–Kölcsey Ferenc: Himnusz

Kölcsey Ferenc: Himnusz

 

 

		3.	Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára	6.	Bújt az üldözött s felé kard nyúl barlangjában, Szerte nézett, s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág, és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette.
1.	Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!	4.	Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villamidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk.	7.	Vár állott, most kőhalom; Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből!
2.	Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának.	5.	Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre!	8.	Szánd meg, isten, a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!

 Cseke, 1823. január 22.

 

Kölcsey Ferenc: Himnusz

http://www.youtube.com/watch?v=JHG0S75PrD0

 

 

Vörösmarty Mihály: Szózat

 

 

		5.	Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt.	10.	Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.
1.	Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar.	6.	És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán.	11.	Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll.
2.	A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze; Itt élned, halnod kell.	7.	S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: "Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált!"	12.	S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl.
3.	Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt.	8.	Az nem lehet hogy annyi szív Hiában onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért.	13.	Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar.
4.	Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai.	9.	Az nem lehet, hogy ész, erő,  s oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt.	14.	A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.

 1836

Vörösmarty Mihály: Szózat

http://www.youtube.com/watch?v=uwvVJt3uBOo

 

 

Petőfi Sándor: Nemzeti dal

http://www.youtube.com/watch?v=XsS9k5vEZGg

 

 Rövidebb változat

Boldogasszony Anyánk
(Régi magyar himnusz)

 

 

 

 

1.	Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,  nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:  Magyarországról, Édes hazánkról,  ne feledkezzél el szegény magyarokról.	4.	Kegyes szemeiddel, tekintsd meg népedet,  segéljed áldásra magyar nemzetedet.  Magyarországról, Édes hazánkról,  ne feledkezzél el szegény magyarokról.
2.	Ó Atyaistennek kedves, szép leánya,  Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája!  Magyarországról, Édes hazánkról,  ne feledkezzél el szegény magyarokról.	5.	Sírnak és zokognak árváknak szívei  hazánk pusztulásán s özvegyek lelkei.  Magyarországról, Édes hazánkról,  ne feledkezzél el szegény magyarokról.
3.	Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,  anyai palástod fordítsd oltalmunkra!  Magyarországról, Édes hazánkról,  ne feledkezzél el szegény magyarokról.	6.	Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,  nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:  Magyarországról, Édes hazánkról,  ne feledkezzél meg szegény magyarokról.

 

 

 

Hosszabb változat

1.	Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!  Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk :  Magyarországról, Édes hazánkról,  Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!	5.	Sírnak és zokognak árváknak szívei,  Hazánk pusztulásán özvegyek lelkei.  Magyarországról, Édes hazánkról,  Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!	9.	Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott,  Szent László király is minket reád bízott.  Magyarországról, Édes hazánkról,  Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!
2.	Ó Atya Istennek kegyes, szép leánya,  Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!  Magyarországról, Édes hazánkról,  Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!	6.	Vedd el országodról, ezt a sok ínséget,  Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet.  Magyarországról, Édes hazánkról,  Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!	10.	Sokat Fiad ellen, megvalljuk, vétettünk,  De könyörögj értünk, s hozzája megtérünk.  Magyarországról, Édes hazánkról,  Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!
3.	Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,  Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.  Magyarországról, Édes hazánkról,  Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!	7.	Irtsd ki, édes Anyánk, az eretnekséget,  Magyar nemzetedből a hitetlenséget.  Magyarországról, Édes hazánkról,  Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!	11.	Jézus Fiad előtt hajts térdet érettünk,  Mert ha nem cselekszel egy lábig elveszünk.  Magyarországról, Édes hazánkról,  Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!
4.	Kegyes szemeiddel tekints meg népedet,  Segéld meg áldásra magyar nemzetedet.  Magyarországról, Édes hazánkról,  Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!	8.	Hogy mint Isten Anyját régen tiszteltenek,  Úgy minden magyarok most is dicsérjenek.  Magyarországról, Édes hazánkról,  Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!	12.	Dicséret, dicsőség legyen az Atyának,  A te szent Fiadnak s Szentlélek mátkádnak.  Magyarországról, Édes hazánkról,  Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!

 

 Vesztergám Miklós - Boldog asszony anyánk

http://www.youtube.com/watch?v=Ex9A-yuyR6A

 

  

Székely Himnusz

 

Óh, én édes jó Istenem oltalmazóm, segedelmem. 

Vándorlásban reménységem, ínségemben lágy kenyerem.

 

Vándorfecske sebes szárnyát, vándorlegény vándorbotját, 

Vándor székely reménységét, Jézus áldd meg Erdély főldjét.

 

Vándorfecske hazatalált, édesanyja fészkére szállt. 

Hazajöttét megáldotta Boldogságos Szűz Mária.

 

 

RÉGI SZÉKELY HIMNUSZ TÁROGATÓN JÁTSZIK VESZTERGÁN MIKLÓS:

 http://www.youtube.com/watch?v=JEPOnQhEYBI

 

  

 

 

 

Hazaszeretet a magyar irodalomban

 
A reneszánsszal jelent meg a magyar irodalomban a hazaszeretet. Ennek az érzésnek az első megfogalmazója Janus Pannonius (1434-1472), irodalmunk első képviselője volt. Pádovában és Ferrarában tanult, hazatérve pécsi püspök lett. Igaz, már neve is magyar: Magyarországi János, mégis hazaszeretete kettős volt. Nem érezte jól magát a "barbár" Magyarországon, visszavágyott a művelt Itáliába, de mindennek ellenére művészetét áthatotta a reneszánsz család- és szülőföld iránti szeretete - Búcsú Váradtól -. A Pannónia dicsérete című munkájában bírálta a magyarokat elmaradottságuk miatt, de tudta, az ő feladata a tudás továbbadása, a kemény magyar föld feltörése.

Balassi Bálint (1554-1594), a kalandos életű, reneszánsz költőnk volt az első, aki műveit magyarul írta . Művészetében a reneszánsz életérzés fogalmazódik meg: poeta doctus, tudós költő volt, aki több nyelven beszélt, verseit gyakran ismert dallamokra írta, híresen művelt ember hírében állt –Bornemissza Péter volt a nevelője-. Számára e legfontosabb értékeket a szerelem, a vitézség, a természethez és istenhez való közvetlen viszony jelentette. Balassi költő és katona volt egy személyben. Harcait nem dicsvágyból, vagy anyagi indíttatástól fűtve, hanem a haza védelmében vívta. Balassi-strófában írta az Egy katonaének című versét, amelyben bemutatja a katonák életét, a sok átélt szenvedést, de a dicső győzelmeket is. Hazája dicséretét zengik továbbá a Széllel tündökölni nem ládd-é ez földet... és az Ó én édes hazám, te jó Magyarország című művei is.

Zrínyi Miklós (1620-1664) a szigetvári hős dédunokája teremtette meg a magyar nyelvű eposzt. Pázmány Péter, a nagy tudású esztergomi érsek, a magyarországi ellenreformáció vezéralakja nevelte. Költő, politikus és hadvezér volt, akinek élete tragikus körülmények között ért véget: egy vadászat alkalmával megsebesített vadkan ölte meg. Fő műve a Szigeti veszedelem, az első magyar, barokk eposz. Az író célja, hogy a szigetvári hősök önfeláldozásával erkölcsi példát statuáljon a magyarságnak. A védők erényeik által -a hazaszeretet, az önfeláldozás, a bajtársiasság és az erkölcsi tisztaság- felülemelkednek a törökökön és igaz életüket vesztik, lelküket mégis angyalsereg viszi a mennyországba. Zrínyi katonapolitikai műveit is tanító céllal, esetenként bíráló hangnemben írta: Tábori kis trakta, Vitéz hadnagy, Mátyás király életéről való elmélkedések, Az török áfium ellen való orvosság.

 

 

Mikes Kelemen (1690-1761) Törökországi levelek címmel írta fiktív leveleit Rodostóból, ahol II. Rákóczi Ferenccel együtt száműzetésben élt. A levelek hangvételéből érződik a haza utáni vágy, a szülőföld elhagyása miatt érzett szomorúság : "Úgy szeretem Rodostót, hogy soha nem feledem Zágont".

 

 

 

Bessenyei György (1747-1811), a "bihari remete" Ágis tragédiájával (1772) elindította Magyarországon a felvilágosodást, amely az első reformországgyűlésig tartott (1825). A Magyarság című röpiratában az anyanyelv művelésére hívja fel a figyelmet- "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenen sohasem.". Az Egy magyar társaság iránt való (Jámbor szándék) című nyílt levele a magyar nemességhez szól, felszólítja őket egy tudományos intézmény létrehozására. (Gondolatait később Kazinczy valósítja meg a nyelvújítással. Széchenyi, amikor egyévi jövedelmét ajánlja az MTA alapítására, szintén Bessenyei eszméit ülteti át a gyakorlatba.)

  

  

 

Berzsenyi Dániel (1773-1805), a magyar Horatius – Horác c. verse alapján - költészete átmenet a klasszicizmus és a romantika között. Két ódája, a Magyarokhoz I. és II. társadalmi és politikai mondanivalót hordoz. A Magyarokhoz I nemzetostorozó vers, amely bírálatával jobb cselekedetekre serkent. A régi, dicső múlttal szembeállítja a jelenkor erkölcstelenségét. A nemességhez szól, figyelmezteti őket, hogy az erkölcsi pusztulás, a tettre kész hazaszeretet hiánya, az elpuhultság és az idegenmajmolás a nemzet halálához fog vezetni, csak a "tiszta erkölcs" mentheti meg a hazát.

  

 

Katona József (1791-1830) tragédiája, a Bánk bán történelmi alapokon nyugszik, amely már átmenetet képez a klasszicista és a romantikus dráma között. A mű középpontjában az idegen hatalom és az azzal szembeforduló nép, valamint az ellenállás következményei állnak. Politikai és szerelmi tragédia, amely csak együtt értelmezhető, az egyik a másik következménye. Katona az idegen uralom, az elnyomás ellen emeli fel szavát, a Bánk bán történetében megírt nyílt lázadással figyelmezteti a zsarnokokat a veszélyre. A műből 1861-ben Erkel Ferenc operát ír.

  

Kölcsey Ferenc (1790-1838) a romantikus költő fejlett erkölcsi érzékkel és nagy felelősségtudattal rendelkezett. Verseire jellemzőek a nagy ellentétek, a dicső múlt szembeállítása a sivár jelennel, valamint a magyar nemesség bírálata. Míg első korszakára, a 10-es évekre az elégikus versek jellemzőek, második költői korszaka, a 20-as évek a közösségi versek időszaka. Ekkor írja a Himnusz és a c. művét, melyben a hazájáért aggódó hazafias költő panasza-fohásza istenhez. 1826-ban jelenik meg a Nemzeti hagyományok c. prózája, mellyel a herderi nemzethalál-jóslatra válaszol, a magyarság saját történelmének, népköltészetének irodalomba emelését sürgeti. A 30-as években írja a Zrínyi dalát, amelyben a fényes múltat szembesíti a rossz és elveszett jelennel. Hangvétele pesszimista, rezignált. Fordulópontot jelent számára Széchenyi István Hitel c. művének megjelenése, ennek hatására optimistává válik. Huszt c. epigrammájában így fogalmaz: "Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!". Az Emléklapra c. epigrammájában hitvallása fogalmazódik meg: "A haza minden előtt." A harmadik korszára (1837-1838) Kölcsey elveszíti lelkes optimizmusát. A Zrínyi második énekében Zrínyi a Sorssal beszélget. Herder gondolatát, a nemzethalál jóslatát vetíti elő. Felismeri, hogy a nemesség már nem képes megmenteni a hazát, a belső összetartozás hiánya fogja romba dönteni az országot. Parainesis Kölcsey Kálmánhoz címmel írt erkölcsi intelmeket unokaöccséhez, amelyben kifejtette, hogy a legfontosabb érték a haza és felhívta figyelmét a nemzeti nyelv művelésére.
A reformkorban a haza gondolata a középpontba került. A reformkor legkedveltebb témája a magyar nyelv ápolása mellett a haza iránti szeretet kifejezése volt.

Vörösmarty Mihály (1800-1855) eposza, a Zalán futása 1825-ben jelent meg. Ezt a nemzetostorozó művet tekintjük a reformkor nyitányának. Zalán elpuhult népe a jelen magyarjait figyelmezteti, a "puhaságra serényebb" nép elveszti hazáját. Erkölcsi mintául Árpád nemzete szolgál. Hazája iránti érzelmeit hűen tükrözi a Pázmán című epigramma : "legszentebb vallás a haza s emberiség, ". Az 1831-ben írt Magyarország címerére és Kölcsey Husztjának gondolata hasonló:
"Szép vagy o hon, ...
Ám...
Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet.".
1836-ban írta a minden körülmények közötti, rendületlen hazaszeretetről szóló versét, a Szózatot, amely a hazafiasság egyik jelképévé vált:

"A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell."

Petőfi Sándor (1823-1849) magára vállalta a vátesz-szerepet, ő volt a költő, aki a magyar népet a "Kánaán felé" vezette. Forradalmi költészetében a haza és a szabadság, a haza és a társadalmi haladás gondolatát kapcsolta össze. Rövid élete ellenére kora vezéregyéniségévé vált, a hazafiság példáját szolgálta és szolgálja még ma is. Politikai írásai mind a hazaszeretet jegyét hordozzák. Legjelentősebb alkotása a Nemzeti dal, amely dinamizmusával, forradalmi hangulatával harcra, a zsarnokság béklyóinak letörésére buzdít:

"A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!".

Szűkebb hazáját Petőfi Az alföld című versében mutatja be, amely a Szózatban megjelenő bölcső és sír motívumot eleveníti fel:
"Szép vagy alföld, legalább nekem szép!
Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
Itt borúljon rám a szemfödél, itt
Domborodjék a sir is fölöttem."

 

Arany János (1817-1882) a magyar balladaköltészet legnagyobb géniusza. Történelmi balladái, a Szondi két apródja, az V. László és A walesi bárdok - amely Gyulai Pál szerint "A hűség és a hősiesség balladája"- a haza iránti odaadás példaművei. Arany Rendületlenül című versét a Szózat evokációjának tartják. 

 

 

  

Ady Endre ( 1877-1919) a magyar szimbolista költészet megteremtője. Magyarság-versei az a kétséget sugallják, fenn tud-e maradni a történelem viharában ez a csöppnyi ország, amely elmaradott és más nemzeteket majmol. Ezt a gondolatot közvetíti A fajok cirkuszában című verse, ahol a sok negatívum mellett a mégis-morál is megjelenik:

"De a mi kis bolyunk semmi,
Húsvéttalan a magyarság
S írni, tenni
Mégis űznek nagy parancsok.".

Szerinte a magyarságra az akarathiány, a tehetetlenség és a hencegő dicsekvés jellemző, ezért hazaszeretete nemzetostorozó, bíráló jellegű. Nekünk Mohács kell című verse fordított himnusz:

"Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:
Veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szivű sihederje,
Verje csak, verje, verje.
Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:
Én magyarnak születem.
Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,
Üssön csak, ostorozzon.
Ha van Isten, földtől a fényes égig
Rángasson minket végig.
Ne legyen egy félpercnyi békességünk,
Mert akkor végünk, végünk."

A hazához való hűségét A föl-földobott kő című versében vallja meg. Ady szülőföldjét többször is elhagyta, mégis mindig visszatért, elszakadni otthonától nem tudott:
"Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.
És, jaj, hiába, mindenha szándék,
Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is."
Magyarországon a hazaszeretet napjainkban is létező fogalom, amely a globalizáció következtében felértékelődik. A multi-kultúra ellen, az egészséges magyar ember hazafias kötelessége a nemzeti örökség ápolása és a hagyományos magyar értékek megőrzése. Elődeink jó példát mutattak, nekünk sem szabad elmaradni tőlük, hogy a következő nemzedékek büszkén vállalják magyarságukat.

 

oldal eleje>>>